20.fejezet - "..a legfontosabb nőnek az életemben.."

Harry szemszöge

Düh, bánat és félelem. Ezeket éreztem jelen pillanatban. Dühöt éreztem, mert egy lány gyengének, sebezhetőnek, sírva látott. Ráadásul ha ez nem elég, vissza is utasított. Bánatot, mert ő ugyan azt érezte régen, mint én. Kár, hogy csak rég. És félelmet, mert most, hogy így döntött, végre kell hajtanom az ígéretemet. Soha, soha a büdös életben nem fog többet senki a leggyengébb pillanataimban látni. Nem adom meg senkinek azt az örömöt, hogy megtörten lásson. Úristen, egyátalán mi a franc ütött belém? Rohadt alkohol, annak a hibája minden! Ha teljesen józan lettem volna, ezeket a szavakat soha ki nem mondtam volna előtte. De ez van, ha iszok, bátorságot veszek magamon és olyan is ki jön a számról, aminek jobb helye lenne inkább a gondolataim között. Bármennyire is próbálom őt utálni, annál jobban kívánom, jobban, mint bármi mást, bassza meg. Ez az éjjel a valaha volt legrosszabb, amit valaha átéltem. Ennyire eseménydús lett volna egy napom, éjjelem, egyszerűen hihetetlen. Annyi minden történt. Az érzéseim másodpercenként váltakoznak, ezzel teljesen összezavarva elmém. Egy óra gondolkozás után, amit a fürdőszobában töltöttem, felmentem a szobámba. 

Hajnali hat óra tizenhét percet mutatott az óra. Egy szemhunyásnyit sem aludtam, de nem érzem magam fáradtnak, fizikailag. Az más már más kérdés, hogy mit érzek legbelül. 

Ahhoz hogy a tervem kezdetét vegye, meg kell tenni az első lépést. A telefonomért nyúltam, ami a földön hevert, majd tárcsáztam egy számot. 

- Richard White. – szólt a telefonba, ahogy felvette. Állkapcsom egyből megfeszült hangjára. Már az is irritál.

- Oh, Richard, micsoda meglepetés, örülök, hogy újra hallom a hangod! – nevettem gúnyosan.

- Ki maga?

- Harry.

- Harry? Harry, mint Harry Frewen? – érdeklődött összezavartan.

- Mhm – nevettem el magam. - Styles.

- Harry Styles? Az a Harry? – nem láttam, bár eltudtam képzelni sokkos tekintetét, amin ismét csak egy ironikus kacaj tört fel belőlem.

- Reméltem, hogy a név mond valamit, Richard. – feleltem szórakozottan.

- Mit akarsz, kölyök? – hangja határozottabb volt az eddiginél. Mielőtt válaszoltam volna, az asztalon lévő üvegből kortyoltam egyet, miközben ő a vonal végén várta a válaszom.

- Őszintén? – kérdeztem, nem jött válasz. - Hát jó, azt szeretném, hogy dögölj meg, de nem akárhogy, öld meg magad, azt akarom, hogy fizess meg azért, amit anyámmal tettél, te gerinctelen féreg! Remélem, a lányod nem annyira hiányzik. – köptem neki a szavakat, a végén kisebb kacagás következett ismét. Elképzeltem, ahogy saját kezeimmel ölöm meg őt.

- Mi a franc? Te vitted el a lányomat?

- Egy szóval sem mondtam.

- Hol a lányom? – hangja egyre dühösebb lett, próbált megfélemlíteni. De nem keltett bennem olyan hatást, mint amire számított. Az utolsó dolog, amitől vissza riadnék, az Richard White! - Válaszolj te féreg! Mit csináltál Kimberlyvel?!

- Kimberly  – ahogy nevét kiejtettem, szívem, mintha apró darab szilánkokra tőrt volna. - Kimberly a lehető legnagyobb rendben van, ne aggódj. – hangom mindvégig érzelemmentes volt.

- Ide figyelj te ut..  – nem vártam meg, amíg egy újabb sértést a fejemhez vágna, ezért a telefont lecsaptam. Ezennel a terv, kezdetét vette! Illetve mindennap felfogom hívni és megvárom amíg felveszi, közben pedig az aggódás végig szánt egész testén a lánya iránt. A készülékbe nem fogok beleszólni, egyik hívásnál sem. Csak, hogy még nyomasztóbb legyen az egész.

Oh, említettem már, hogy a srácokkal még hetekkel ezelőtt kibéreltünk egy szalont? És nem akármilyent, egy tetoválószalont! Régen, mikor még mindenem megvolt, minden álmom az volt, hogy híres tetoválóművész legyek, de ez egyszer csak összeomlott, és mindent a bosszúra és a motorozásra tettem fel. Szeretek motorozni, versenyekre járni, de a tetoválás műfaja mindig is közelebb állt a szívemhez. Talán, ha egy nap kemény szívem megenyhül, akkor többet fogok foglalkozni a szalonnal, de addig a motorozásnak szentelem magam. Zaynre szeretném bízni addig ezt az egészet, persze nem jelenti azt, hogy nem néznék be néha napján. Majd ha úgy érzem, hogy képes vagyok abba hagyni a motorozást átveszem Zayntől a pozíciót.

De előtte, még végre kell hajtanom valamit, amit évekkel ezelőtt megígértem a legfontosabb nőnek az életemben, az Édesanyámnak.

Sziasztok cicáim! Nincs mentség és magyarázat a hihetetlen mennyiségű késés miatt. Azon gondolkoztam nem rég, hogy a blogot végleg bezárom, de túlságosan szeretem ahhoz, hogy csak úgy elengedjem. Ezért úgy gondolom a blogot megilleti a tisztességes befejezés! Ezentúl elég sűrűn lesznek megint részek!:D talán olyan is lesz majd hogy dupla, szeretném lezárni a történetet, de nem elsietve a dolgokat. Illetve mostantól nem fogok a részek elején or végén dumálni, de most úgy éreztem ezt muszáj. Május 31.én volt a blog 1 éves, amiért külön köszönet mindenkinek! 
Nyitottam egy új blogot (többek között az egyik ok amiért itt nem volt rész) ha van kedvetek nézzetek be oda is! Abban Harry nem a tipikus "dark harry" lesz. Link; Spilt 
All the love. Rami. 

ps: kérlek írd le a véleményed!