3.Fejezet - Ennél rosszabb már nem lehet

Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy Amy ezt képes feltételezni rólam. Komolyan azt gondoltam, hogy legjobb barátnők vagyunk, akik mindig mindent megosztanak a másikkal, akik bíznak egymásban és a legfontosabb mindig ki állunk egymásért. De Amy ezt most nem tette. Emlékszem régen mennyire szerettük egymást, Amyt általános óta ismerem. Először nem szimpatizáltunk egymással, majd utána pedig egymásra hangolódtunk, azt hiszem úgy, hogy az egyik osztálykiránduláson egy szobába küldtek minket és nem volt választásunk csak beszélgetni kezdtünk. Rájöttünk, hogy nagyon sok közös van bennünk.
De ezen már nem jó tépelődni, mert Amy cserben hagyott. Rám csukta az ajtaját és Jadenek hisz. Haragudni nem tudok rá, de nagyon csalódott vagyok.
Az utamat most Jack felé vettem. Most már komolyan csak ő az egyetlen esélyem. Most már csak ő rá számíthatok. Mikor megérkeztem a lakásához, nagyon furának éreztem mindent. A házból csak úgy dübörgött a rock zene. Két saroknyira is ez a hangos zene rémisztgette az embereelepett. Meglepett, mert Jack soha nem csinált ilyent. Legalább is amióta együtt vagyunk nem tudtam róla. Kopogtatni akartam az ajtaján, de akkor rá jöttem,hogy valószínűleg a zsivajtól nem hallaná meg. Ezért hát  semmilyen figyelmezztés nélkül be mentem. Mikor beléptem egyből megütött az erős alkohol szaga. Totál ismeretlen emberek jöttek nekem, és tapiztak. Mi a frász?  Hol a tökömben van Jack?  Szemeimmel próbáltam a barna, kék szemű szerelmemet keresni. De a házban a nyomorgó tömeg miatt, szemeim feladták a kutatást. Jack szobája felé indultak a lábaim. Az emelet felé vezető út, vagyis a lépcső tele volt smároló részeg tinikkel. Annyira irritáló volt, hogy inkább vissza fordultam a nappali felé. Nagy nehezen a kanapéhoz értem, majd le ültem rá. Nagyon dühös voltam Jackre! Közben a mobilom megcsörrent.

- Kimberly! – nyögte a telefonba egy riadt hang.

- Lisa?

- Igen, én vagyok. Csak azért hívtalak fel, mert a szüleid harminc perc múlva haza érnek. És ha nem fognak itthon találni, mindkettőnknek vége. – mondta remegő hanggal, szinte sírva bökte ki a szavakat.

- Lisa nyugodj meg! Ígérem sietek. Csak el kell intéznem valamit. – céloztam Jackre, majd le tettem a telefont. 

 Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy egy pasas ült le mellém. Távolról is lehetett érezni az undorító pia illatát, ami a szájából egyenesen felém jött.
- Szia cica. – köszönt rám miután alaposan végig mért. A szemeiből áradt valami olyasmi, mintha szívesen látna az ágyában. Szőkés barna haja volt, és mogyoró barna szemekkel rendelkezett. Ha nem lett volna barátom, és nem lett volna egy perverz disznó, talán még be is jött volna 

- Ja, szia.–  mondtam nyersen.
- Ed vagyok.
- Kimberly.
- Ja, már hallottam rólad. Te vagy Jack csaja. – nevetett.
- Ebben mi a szar a vicces? – emeltem fel a hangomat. Egyszerűen nem vágtam, hogy mi a kurva vicces abban, hogy Jack barátnője vagyok. De aztán amit utána mondott, választ adott a kérdésemre.
- Csak annyi, hogy Jack téged szokott mindig kifigurázni.–  mondta és még jobban röhögni kezdett.
- Mi? Mit értesz ezalatt?–  kérdeztem, mivel nem értettem mire céloz.

- Mindig azt szokta mondani, hogy csak a pénzed miatt van veled. Hogy milyen hülye és gyerekes vagy,hogy azt hiszed ő is szeret téged. És, hogy milyen naiv vagy, hogy elhiszed minden szavát. – emelte a szájához az üveg sört, ami a kezében volt. -  Tudod cica, Jack  nem érdemel meg téged, most is valahol egy lánnyal hempereg valamelyik szobában.  folytatta tovább.
- Miért kéne hinnem egy ilyen részeg fasznak? – támadtam rá. Egyszerűen nem akartam elhinni amit mondott. Nem így ismertem meg Jacket.
- Nézz csak oda cica baba.–  mutatott az egyik irányba az ujjával. Az állam szószerint leesett! Jack egy másik csajt csókolgatott és a fenekét tapizta. Egyből fölpatantam a helyemről és oda siettem , Jacket felpofoztam a lánynak pedig el kezdtem a haját tépni. Sosem voltam híve a verekedéseknek, de most megfogom mutatni ennek a ribancnak, hogy ami az enyém azt senki nem veheti el. Valószínűleg ha anyájék tudomást szereznek erről, az utcára küldenének. De jelen esetben ez sem érdekelt.
Már kint voltunk az udvaron azzal a lánnyal. A tömeg körénk gyűlt és várták hogy mi fog történni. El sem tudtam hinni,hogy Jack csak ott áll és bámult mint aki izgatott a bunyó miatt. Csak ütöttem és ütöttem a csajt, az egyik alkalommal akkorát ütöttem az öklömmel, hogy a lány orra elkezdett vérezni. Az emberek elkezdtek tapsolni, én pedig büszke voltam magamra. Már a földön feküdt,amikor közelítettem felé és elkezdtem rúgni. Míg valaki megragadott hátulról, a tömeg el kezdett futni felénk, mintha a személyt aki lefogott mindenki ismerte volna. Megragadta a karomat és elkezdett futni velem az emberek elől. Göndör fürtjei ide-oda libegtek futás közben. Ez nem Jack volt.
- Eresz már el! – üvöltöttem az ismeretlennel. Az arcát még mindig nem láttam.
- Fogd már be, mert észrevesznek!– suttogta. Magával szembe fordított,és akkor teljesen ledöbbentem.